PITHAGORASZ (i.e. kb. 580-500):
 
Szamoszi eredetû g�r�g matematikus �s filoz�fus, D�l- It�lia g�r�g gyarmatain, elsõsorban Krot�nban iskol�t alap�tott. �r�sai nem maradtak fenn. A hagyom�ny szerint nagy matematikus volt, aki vil�gk�p�ben a sz�mokat �n�ll�an l�tezõ szubsztanci�kk�nt, a val�s�g alapelemeik�nt t�ntette fel. Tõle ered az elsõ k�s�rlet egy mennyis�gi jellegû vil�gszeml�let kidolgoz�s�ra. A mennyis�geket azonban elszak�totta a val�s�gt�l, filoz�fi�ja, amelyben a vall�sos-misztikus elk�pzel�sek uralkodtak, az �kori idealizmus elsõ fejletlen jelentkez�se volt (pithagoreizmus); val�sz�nûleg fontos szerepet j�tszott benne a l�lekv�ndorl�s tana �s az aszk�tikus etika is. Neki tulajdon�tj�k a der�ksz�gû h�romsz�g oldalainak hossza k�z�tti- r�la elnevezett- �sszef�gg�s felfedez�s�t, az �n. Pithagorasz-t�telt. Foglalkozott sz�melm�lettel is. Iskol�j�b�l sz�rmazik a t�rzssz�m, az �sszetett sz�m, az �sszem�rhetõs�g stb. fogalma.